Rádóckölked lakói két egyházközösséghez tartoznak: a római katolikus és a református egyházhoz. Jelenleg a lakosság negyed része református, háromnegyed része katolikus vallású. Csak néhányan vallják magukat más vallásúnak, vagy nem vallásosnak.

A katolikusok Egyházasrádócra járnak templomba, ahol a lelkipásztor Gombos Tibor Bálint plébános.
A református közösség vezetője Szakál Péter esperes. Mindkét vallásnál az egyházasrádóci filiához tartozik Rádóckölked.

A református templom építése Pusztarádócon 1861-ben kezdődött meg. Az építkezés nyolc évig tartott. 1869-ben advent első vasárnapján szentelték fel a református egyház tulajdonaként. Kiskölkeden található egy harangláb, amely 1881-ben épült. A harangláb jelenlegi tulajdonosa Rádóckölked, ezért mindkét egyházközösség jelképei megláthatók a csúcsán. A harangláb felújítását Gyürki László kanonok úr kezdeményezésére és támogatásával 2006-ban az Önkormányzat elvégeztette. A harangláb villamosítása is ekkor történt. A Grazban öntött harang egyidős a katolikus egyházmegyével, 1717-ben készült. A párját a világháborúba elvitték. A tűzoltó szertár is itt volt elhelyezve, de ezt a helyiséget elbontották a harangtorony mellől.

A községnek van egy temetője és egy kegyeleti parkja. Mindkét vallásbeliek temetkeznek a temetőbe. A kegyeleti parkba már csak azok temetkezhetnek, akik megváltották a sírhelyet. Itt található a Szabó család kriptája.

Egy évszázadon keresztül Egyházasrádócra jártak iskolába a gyerekek. 1889-től Pusztarádócra, később Rádóckölkedre. Az egyházasrádóci református templom és iskola 1787-ben épült. Mivel 1874-ben az anyaegyház iskolájában a gyerekek száma meghaladta a 80-at, amely szükségessé tette második iskola felállítását. A pusztarádóciak úgy döntöttek, hogy az anyaegyház tehermentesítésére, ők állítanak fel iskolát. Még ez évben megvásárolták a szükséges telket. Az építkezés azonban másfél évtizedig húzódott, mivel a gyülekezet egyik része ellenezte az iskolaszervezést. Hiába volt az egyházmegye ismételt felhívása, pedig Gombos István presbiter a pusztarádóci iskola alapításához 2000 Ft-ot, a tanítói fizetés alapjára pedig 4 kat. hold 290 négyszögöl szántót és erdőt ajánlott fel 1885-ben. 1888. március 5-én Gueth Sándor esperes presbiteri gyűlésen jobb belátásra kérte a presbitereket, de azoknak nagy része ütemesen kiáltozta: ”Nem építünk, nem építünk.” Az esperes közigazgatási intézkedést jelentett be, miután feloszlatta a presbiteri gyűlést. Nem használt a püspöknek hozzájuk írt levele sem. Végül is még ez évben az egyházmegyei közgyűlés hivatalból elrendelte az iskola felállítását, így az 1889-ben megépült. Első tanítója Soós Gyula megkezdte a tanítást. Az iskola az egyházmegye egyik legkitűnőbb iskolája lett. Gombos István többször is jelentős összegeket adományozott az iskola és az egyház javára.

Az iskola a templom mellett a keleti oldalon épült meg. 1939-ben újat építettek a helyére.

A református egyház első ismert Egyházasrádóci lelkésze Kakas Gergely 1618 előtt 18 éven keresztül szolgálta a gyülekezetet. Az alább felsoroltak már a pusztarádóci templomban is tartottak istentiszteletet havonta egy vasárnap:

1. Somogyi Gyula 1868-1910

2. Kátay István 1910 2 hó helyettes

3. Somogyi Gyula 1910-1949

4. Fekete Sándor 1950-1958

5. Pethő Antal 1958-1961

6. Dékány Endre 1961-1969

7. Simon Kálmán 1969-1981

8. Szakál Péter 1981-1984 helyettes

9. Szakál Péter 1984-

A Római Katolikus Egyházközösség plébánosai:

1. Széplaki János 1757 – 1767

2. Csík Ádám 1767 – 1769

3. Konkolics István 1769 – 1772

4. Zimkó János 1772 – 1782

5. Zimits Ferenc 1782 – 1785

6. Dékány János 1785 – 1793

7. Laki János 1793 – 1805

8. Horváth József 1805 – 1813

9. Bálint János 1813 – 1846

10. Pósa Alajos 1846 – 1872

11. Bognár Károly 1872 – 1903

12. Házy János 1903 – 1913

13. Tihanyi Ödön 1913 – 1919

14. Horváth Lajos 1919 – 1941

15. Varga István 1941 – 1959

16. Czigány Béla 1959 – 1984

17. Bárdosi István 1984 – 2006

18. Orsós Zoltán 2006 – 2011

19. Gombos Tibor Bálint 2011 -