Örömünkre szolgál, hogy meglátogatta Községünk honlapját. Az alábbiakban megismerkedhet Rádóckölkeddel:
Fekvése:
A falu Körmendtől 8 km-re északra fekszik Nagykölked és Egyházasrádóc között. Két, egykor
önálló faluból, a Nagykölked szomszédságában fekvő Kiskölkedből és az Egyházasrádóc melletti Pusztarádócból áll.
A múlt:
A község területén ősidők óta élnek emberek, határában megtalálhatók az újkőkor, bronzkori, kelta és római települések nyomai. Rádóc települést 1221-ben említik először Ecclesia S. Georgii de Radocz alakban. Köznemesi település volt, melyet 1238-ban Terra nobilium de Raduzt néven említenek. 1422-ben Raduch, 1449-ben Radocz néven szerepel az írott forrásokban. [2] Később két település alakult ezen a területen, melyből az egyházzal rendelkezőt Egyházasrádócnak, a tőle nyugatra eső falut pedig Pusztarádócnak nevezték. Pusztarádóc valószínűleg a török időkben elpusztult és sokáig lakatlan volt, innen kapta az előnevét. Kölked település 1221-ben Terra Kewlked néven szerepel először, 1279-ben Kulked, 1423-ban Eghazaskulked, 1425-ben Kwlked, 1439-ben Kelked, 1479-ben Eghazas Kewlked, 1486-ben Kelked néven említik. [2] 1314-ben a Szent Miklós tisztelétére szentelt itteni kápolnát, 1501-ben pedig a Szent Miklós tiszteletére szentelt itteni egyházat említik, melyek valószínűleg a mai Nagykölkedre vonatkoznak.
Vályi András szerint "Egyházas Radócz, Puszta Radócz. Két elegyes magyar falu Vas Vármegyében, Egyházas Radócznak földes Ura Körméndy, és más Uraságok; Puszta Radócznak pedig Gróf Nádasdy Uraság, ez fekszik Felső Lendvához közel, mellynek filiája; lakosaik katolikusok, és másfélék, határbéli földgyeik jók, vagyonnyai külömbfélék, első osztálybéliek." [3] "Nagy, és Kis Kölked. Két falu Vas Várm. földes Uraik külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszenek Körméndhez mint egy másfél mértföldnyire, földgyeik jó termékenységűek." [3]
Fényes Elek szerint "Puszta-Radócz, magyar f., Vas vgyében, 350 ref., 60 kath., 12 evang. lak." [4] "Kis-Kölked, magyar falu, Vas vmegyében, ut. post. Körmend 1 óra, 130 kath., 80 ref., 12 zsidó lak. Birja Szabó, Karcsay, s m" [4]
Vas vármegye monográfiája szerint "Puszta-Radócz. A házak száma 61, lakosaié, akik mind magyarok, 429. Vallásuk r. kath., ev. ref. és ág. ev. Postája Egyházas-Radócz, távírója Körmend. Ev. ref. temploma 1861-ben épűlt." "Kis-Kölked, 33 házzal és 153 magyar lakossal. Vallásuk r. kath., ev. ref. és ág. ev. Postája Egyházas-Rádócz, távírója Körmend. Hetyey István földbirtokosnak itt csinos úrilaka van." [5]
1910-ben Pusztarádócnak 486, Kiskölkednek 148 magyar lakosa volt. Mindkét település Vas vármegye Körmendi járásához tartozott. Pusztarádócot és Kiskölkedet 1935-ben Rádóckölked néven egyesítették.
A jelen:
A XX. század második felében jelentős hanyatlás következett be a község életében. Lakosságának száma jelentősen lecsökkent, épületeinek állaga leromlott, az ipari és mezőgazdasági üzemek megszűntek, infrastrukturális ellátottsága pedig rossz volt. Mára ezekről a problémákról már múlt időben beszélhetünk. Az elmúlt húsz évben kiépült a vezetékes ívó víz-, a földgáz-, és a telefonhálózat; a mellékutak is szilárd burkolatot kaptak, bővült a Faluház, és 5 db szociális bérlakás épült. 2007 óta üzemel a szennyvíztisztító rendszer, amely Harasztifalu és Nagykölked szennyvizét is tisztítja. Hamarosan a kábeltelevízió rendszerét is kiépítik. Újra üzemel a könyvtár, ahol internet elérési lehetőség is van. A sportolási igények kielégítésére megépült a sportcentrum: aszfaltos teniszpályával, kosárlabda-palánkkal, füves kis pályával. A Jó barátok Rádóckölkedért Egyesület 2011-ben önkéntes felajánlásokból az Európai Unió előírásainak megfelelő játszóteret épített. A Falugondnoki szolgálat 2009-től mikrobusszal segíti a rászorulókat ügyeik intézésében. A lakóépületek jelentős részén végeztek nagyobb felújításokat az elmúlt években. A tulajdonviszonyok változása után magyar és külföldi mezőgazdasági vállalkozók telepedtek le. Három nagyobb ipari üzem működik a községben, amelyek közel 150 embernek adnak munkalehetőséget. Községünk adottságait gazdagítja a természeti környezet, a csend és a nyugalom, az egészséges levegő. A község fekvése is kedvező, hiszen Ausztria határa légvonalban mindössze 5 km. A községtől 50 km távolságon belül pedig több mint 10 város fekszik.
Községünk egybeépült Egyházasrádóccal, ahol közösen üzemeltetjük az oktatási és egészségügyi intézményeket. A lakosok római katolikus és református vallásúak. A református templom 1861-ben épült. Ezen kívül még említésre méltó építmény az ökumenikus harangláb, a Hősi emlékmű és a Faluház.
Kérjük, keresse velünk a kapcsolatot, szívesen állunk rendelkezésére!